Magvető Café – találkozás az irodalommal
2017. Április 11-én, a Költészet Napján a Magvető Kiadó irodalmi kávézót nyitott a Dohány utcában. De miért kell Magyarország első számú szépirodalmi műhelyének, az Esterházy Péter, Kertész Imre, Pilinszky János és még száz neves kortárs író műveit gondozó kiadónak saját kávézó? Mert régóta szerettünk volna egy olyan találkozóhelyet, ahol szerzők és olvasók egyaránt otthonra lelnek, ahol megvásárolható minden magvetős könyv, ahol kötetbemutatók, kisebb színházi előadások és rendhagyó irodalomórák várják a szépirodalom barátait, és persze remek a kávé, kiválóak a borok, és még reggelizni is lehet. „Az idő lassú és elegáns múlásának és múlatásának színtere, a pillanat és nem a pillantás tere, a káprázaté, a játék tere, a csalásé, a félreértésé, a szándékos félreértésé” – ábrándozott egykor az ideális kávéházról Esterházy Péter, és most, sok évvel később úgy döntöttünk, belevágunk.
Nyitvatartás / Opening Hours
Hétfő-Szombat: 9:00-20:00, Vasárnap: 10:00-17:00.
A nyitvatartás a programok függvényében változhat.
Monday-Saturday: 9:00 AM-8:00 PM, Sunday: 10:00 AM-5:00 PM.
Opening hours may vary depending on the events.
Itt találsz minket / We are here
Budapest, VII. Dohány utca 13.
Megközelíthető a Fókusz Könyváruház felől is (VII. Rákóczi út 16.)
Kapcsolat / Contact
Következő program / Next Event
Nőni a teher alatt – Önkormányzati jó gyakorlatok
Magvető Café
↗️ Az elmúlt öt év biztosan nem az önkormányzatok leggondtalanabb időszakaként vonul be Budapest történelmébe: 2019 óta a COVID járvány, a gazdasági válság, illetve az önkormányzatok jogköreinek szűkítése egyaránt súlyos terhet róttak a fővárosra és a kerületekre. A teher alatt azonban, mint tudjuk, nőni is lehet: helyi döntéshozók számos esetben bizonyították, hogy kellő kreativitással és elszántsággal a kihívások ellenére is lehetséges fejlődni, fejleszteni, egyről a kettőre jutni. A 2024-es önkormányzati választások közeledtével a Republikon Intézet konferenciáján budapesti polgármesterekkel és az önkormányzatiság szakértőivel beszélgetünk arról, melyek azok a szakpolitikai jó gyakorlatok, amelyeknek köszönhetően az elmúlt évek többről szólhattak a puszta túlélésnél, és amelyek a jövőben is hozzájárulhatnak a főváros és kerületeinek sikeres működéséhez.
📅 Az esemény időpontja és helyszíne:
• 2024. április 23., kedd 10 óra;
• Magvető Café, 1074 Budapest, Dohány utca 13.
🕙 A tervezett program:
10:00 – Megnyitó
• Horn Gábor, kuratóriumi elnök, Republikon Alapítvány
10:15 – Bevezető előadás
• Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója
10:30 – Polgármesteri panelbeszélgetés
• Horváth Csaba, Zugló polgármestere
• Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
• Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere
• V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere
12:00 – Szünet
12:15 – Szakértői panelbeszélgetés
• Gegesy Ferenc, Ferencváros volt polgármestere
• Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője
• Lamperth Mónika, korábbi belügyminiszter
• Reszkető Petra, a Budapest Intézet ügyvezető partnere, kutató
A kerekasztal-beszélgetéseket Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője moderálja.
📝 Kérjük, részvételi szándékát jelezze az alábbi űrlapon: forms.office.com/e/ujwdxCjGnx
===========================
A Republikon működését a Európai Unió „Europe for Citizens" programja támogatja.
WIEN - BUDAPEST TRANSIT: HARAG ANITA & FÓNYAD GÁBOR
Magvető Café
Az Osztrák Kulturális Fórum és a Literaturhaus Wien közös sorozatának célja, hogy osztrák és magyar szerzőket kapcsoljon össze. Ez alkalommal Harag Anitát és Fónyad Gábort mutatjuk be. A szerzőkkel Lesi Zoltán beszélget.
HARAG ANITA: ÉVSZAKHOZ KÉPEST HŰVÖSEBB
Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek. Harag Anita 1988-ban született Budapesten. 2018-ban Petri György-díjat kapott. Ez az első kötete.
FÓNYAD GÁBOR: AMIKOR JÉZUS A HORTOBÁGYON JÁRT
Fónyad Gábor antihőse nem igazán vallásos ember, nem tartozik a világjobbítók közé, és főleg nem mondható szentnek! Mégis őt szemeli ki magának egy magyarországi szekta, amely szenzációs felfedezésnek szánja, hogy megtalálta a közénk visszatért Messiást.
A rendezvény nyelve magyar és német, szinkrontolmácsolást biztosítunk.
Logó: WIEN-BUDAPEST TRANSIT
...........................................................................................................................................
Das Ziel der der gemeinsamen Reihe des Österreichischen Kulturforums und des Literaturhauses Wien ist, österreichische und ungarische Autor:innen in einen Dialog zu bringen. Dieses Mal werden Anita Harag und Gábor Fónyad miteinander sprechen. Zoltán Lesi wird die Veranstaltung moderieren.
ANITA HARAG: ES IST KÜHL FÜR DIESE JAHRESZEIT
Eine junge Frau fühlt sich unter den Kollegen fremd, weil sie die Sprache nicht spricht und ihren Unterhaltungen nicht folgen kann. Eine Tochter räumt zusammen mit ihrem Mann, mit dem sie ihre Sorgen über das familiäre Erbe nicht teilen kann, das Haus ihres Vaters aus, der ein Trinker war. Ein schüchternes Mädchen lernt einen draufgängerischen Jungen kennen und beginnt nach einer Weile, sich mit seinen Augen zu sehen. Anita Harags Figuren erleben scheinbar nichts Besonderes, sie wachen auf, gehen zur Arbeit, besuchen Verwandte. Doch hinter diesen einfachen Geschehnissen verbergen sich Beziehungen voller Schmerz, Verlust und Sehnsucht. Die Erzählerinnen, junge Frauen im heutigen Ungarn, leiden unter Ängsten, die von den bösen Erinnerungen ihrer Eltern und Großeltern herrühren, aber auch ihre eigene ungewisse Zukunft betreffen.
Die ungarische Kritik feierte Anita Harags Debüt »Es ist zu kühl für diese Jahreszeit« und staunte, wie sie das scheinbar Unbedeutende mit dem Bedeutsamen in der Schwebe hält und im Kleinen und Banalen das Tragische und Ungeheuerliche entdeckt.
GÁBOR FÓNYAD: ALS JESUS IN DIE PUSZTA KAM
Ein lustiger, skurriler und zugleich beunruhigender Roman über Verschwörungsglaube, Macht, Nationalismus und Religion, bei dem einem manchmal das Lachen im Halse stecken bleibt. Es ist kein Zufall, dass Gábor Fónyad diesen Roman in Ungarn verortet. Und doch, so betont der Autor, könnte er überall spielen. Die Realität hat es immer wieder geschafft, ihn einzuholen.
„Gábor Fónyad legt eines der originellsten Bücher vor, ein Text voller Witz, in dem viel politische Brisanz steckt.“ ORF, Katja Gasser
Deutsch und Ungarisch mit Simultanübersetzung.
Logo: WIEN-BUDAPEST TRANSIT
Bolgár Dániel: Miért éppen a zsidók? Könyvbemutató
Magvető Café
A kötetet bemutatja:
Balázs Gábor
egyetemi docens, megbízott rektor, Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem
Farkas Attila Márton
egyiptológus, kulturális antropológus, vallástörténész, esszéista
Bolgár Dániel
a kötet szerzője, egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Az est moderátora:
Pető Péter
újságíró, a 24.hu főszerkesztője
Bolgár Dániel történész "Miért éppen a zsidók? - A zsidó siker és kudarc feltalálása Magyarországon" című művében amellett érvel nagy anyagot feldolgozva, egyszerű szavakkal és merész humorral, hogy mindenki azt kapta, amit nem érdemelt.
A teljesítmények elbírálását ugyanis elfogulttá tette az az ősrégi fantázia, hogy a zsidók esze éles, ám testük csúnya, karjuk gyenge, jellemük megbízhatatlan, és épp ennek az ellenkezője a keresztényeké, ami miatt a szellemi versengésekben felül-, a testiekben alulértékelték a zsidókat. A valóságos zsidó, e mindannyiunkhoz igen hasonló, meglehetősen szürke alak életét eluralta a képzeletbeli zsidó vérbő figurája. Az egyenlőtlenségek hátterében az erősebb fél önmegvetése, a gyengébb fél felsőbbrendű képességeibe vetett rögeszmés hite állt. A kötet 20%-os kedvezménnyel a helyszínen megvásárolható.
Ancsel Éva: Bekezdések életemről / Könyvbemutató
Magvető Café
A Tények és Tanúk sorozat új kötetéről Gimes Katalinnal és Kardos Andrással Szegő János beszélget.
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989–1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról – mintegy tabuként – anya és lánya sosem beszélt. A vállalkozás végül töredékben maradt, de Ancsel Éva életének első, csaknem harminc évét – az 1950-es évek közepéig – többé-kevésbé részletesen feltárja. Emellett fennmaradt egy magnóra mondott vallomása a férjéről, Gimes Imre újságíróról. Ezek a szövegek indították arra Gimes Katalint, hogy könyvet állítson össze az édesanyjáról. Először olvasható itt Solymosi Zsuzsa szociológus mélyinterjúja, amely egy elsőgenerációs értelmiségieket kutató vizsgálat keretében készült 1979-ben. A továbbiakban néhány rádióműsor szövege és a korabeli sajtóban megjelent tematikus beszélgetések kaptak helyet: Ancsel Éva ezekben irodalomról, zenéről, pszichológiáról, oktatásról, a média szerepéről beszél. Szuggesztív előadói stílusa, árnyalt, plasztikus, nemegyszer önironikus fogalmazásmódja e beszélgetéseket – filozófiai műveihez és nevezetes „bekezdéseihez” hasonlóan – rendkívül élvezetes olvasmánnyá teszi. A lapokon felbukkannak a korszak ismert gondolkodói, az egyetemi élet és a politika szereplői, s reflektorfény vetül a hosszú XX. század rettenetes sötét és szürke korszakaira.
Ancsel Éva Bekezdések életemről című könyve online is megrendelhető: tinyurl.com/nhy3m4n9
#tényektanúk #csakazemberolvas
